|
Taktikák |
|
HARCÁSZAT ALAPJAI TARTALOMJEGYZÉK Alapfogalmak Feladat - A lövészek feladata, hogy az ellenséggel közvetlen harcérintkezésben tuz és mozgás használatával legyozzék, vagy elfogják az ellenséget, visszaverjék tuzzel a rohamát, közelharcban legyozzék, vagy ellentámadjanak. Elonyei: • Könnyen irányítható. • Nagyon hatásos minden irányba történo tuzkiváltás során. • Körkörös figyelést és védelmet biztosít. Hátrányai: • Ha nem tartják be a követési távolságokat, akkor könnyen sebezhetové válhat. Vonal A vonal alakzat a támadás során leggyakrabban alkalmazott formáció (elsosorban a roham idoszakában). Ez a „tuz és mozgás” kivitelezéséhez szükséges alapalakzat is, de viszonylag nehezen irányítható. A katonák részérol nagy összeszokottságot, a parancsnok részérol pedig odafigyelést igényel. Éppen ezért a járor nem használja, csak speciális feladatok végrehajtásakor. Ilyen például egy adott terep átfésülése, mely során a katonák párokban fedezve egymást, de a vonal alakzatot mindvégig megtartva fától fáig vagy fedezéktol fedezékig mozognak elore, majd onnan fedezik társukat. Harci cselekmények során gyakran az egyszeru módszerek a legjobbak. Az egyik legegyszerubb és mégis az egyik leghatékonyabb módszer a csatavonalba állás. A fent leírt vonal alakzattól a csatavonal abban különbözik, hogy míg ott a katonák párokban mozognak egymást fedezve és a párok alkotnak vonal alakzatot, itt minden katona között viszonylag nagy távolság van, és így mozognak az ellenség felé mindvégig egyetlen egyenes vonalban maradva. A csatavonalnak a titka, hogy az egyes emberek egymástól kb. 10 méter távolságra vannak, így ha van egy mondjuk 10 fobol álló osztag, a csatavonal 100 méter hosszú, vagy még hosszabb is lehet. Annyira nem szabad távol kerülni a szomszédos emberektol, hogy elveszítsük akár egyikükkel is a kapcsolatot. Középen áll a parancsnok, aki figyel rá, hogy mindenki egyvonalban maradjon. Fontos, hogy az alakzat parancsnoki utasításra ellenséges tuz ellenére is folytassa a mozgást elore, miközben továbbra is mindenki egyenes vonalban marad. A csatavonal a következok miatt eredményes: 1. Egyszeru. A paintball vagy airsoft játékosok általában nem képzett katonák, ezért az összetett módszerek kudarcra vannak ítélve. 2. A játékosok kapcsolatban maradnak egymással, így megteremtodik a játékosok közötti kommunikáció 3. Mindegyik játékos kereszttuzzel tudja támogatni bármelyik másik játékost. Mivel a fedezékek nagy része csak egy irányból nyújtanak védelmet, ha két irányból lövünk egyidoben, az ellenség hatékony tuznek lesz kitéve. Ha megfeleloen széthúzzuk a vonalat az ellenségnek igen nehéz lesz fedezéket találnia a csatavonal szárnyairól érkezo tuz ellen. 4. Az alakzat maximális elore irányuló tuzerot tesz lehetové barátságos találatok lehetosége nélkül. CÉLMEGJELÖLÉS MÓDSZEREI Közvetlen célmegjelölés módszere Ezzel a módszerrel a nyilvánvaló célokat határozzuk meg. Tájékozódási pontok módszere A kevésbé látható célok megjelölésére. A közvetlen módszerrel együttesen is használható. „300 – csalitos – kicsit jobbra – kis bokor” Óramutató módszer Az ennél bonyolultabb célok meghatározására a tájékozódási pont és az óramutató módszer kombinációját alkalmazzák. Ez a módszer egy képzeletbeli órát jelképez, amelyet a tájékozódási pont köré képzelünk úgy, hogy az óramutatók tengelye maga a tájékozódási pont. Ezt követoen elképzeljük, hogy a tájékozódási ponthoz viszonyítva merre mutat az óra mutatója: „200 – torony – jobbra – 4 óra – kis bokor” Amennyiben több ido áll rendelkezésre: „60 – féljobb – csalános túlsó vége – jobbra 5 méter – két ellenség” ÁLCÁZÁS A sziluett az emberi formák és az általa viselt eszközök, (málhafelszerelés, stb.) körvonalait jelenti. A katona fejének és vállainak formája, körvonalai félreismerhetetlenek és egy fénylo rohamsisak sziluettje szintén rendkívül figyelemfelkelto. A terepszínu ruha hátránya, hogy a nem megfelelo környezetben, pl. városokban, pontosan a cél ellenkezojét valósítja meg. Olyan, mintha a katona hangosan kiabálna: "Hé, itt vagyok!" Városban folyó harchoz elonyösebb egy szürke, barna és piros színekbol készült álcaruha. Ha növényzettel borított terepen vagyunk, a sziluett megtöréséhez felhasználható a növényzet. A vállpántokba rakott fuköteg eltünteti a vállak tipikus formáját, a sisak álcázása megtörve a finoman ívelt vonalait, elrejti a sisak peremét. A túlzott álcázás (a sétáló bozót) elso látásra hatékonynak tunik, de olyan sok álcázó anyag van rajta, hogy a katona nehezen fér hozzá a loszereihez, felszereléseihez. A túl sok álcázást viselo katonának ülnie kell, hogy megfeleloen láthasson (tulajdonképpen kilásson a sisakja alól). Ha azonban túl kevés az álcázóanyag, az arc és a kezek színe nagyon feltuno, a különbözo lombok és növények hiánya elárulja a katonát. (Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a bor fénylik. Éjszaka könnyen reflektálja a holdfényt, így minden tévhittel ellentétben a sötét boru katonáknak is szükségük van álcázó kenocsre (mivel az o borük is csillog). A megfelelo álcázás elrejti a katona alakját és eltakarja a bor színét, de nem akadályozza meg, hogy a katona hozzáférjen a felszereléséhez vagy gátolja a látását. A modern egyenruhák általában terepszínuek, de vannak olyan helyzetek, amikor ez kevésbé elonyös lehet. Pl. városi környezetben elonyös egy szürke vagy drapp kabát vagy egyéb felsoruházat. Mindig az adott terephez illo ruházatot kell alkalmazni. Az arc álcázása Álcázáshoz rézsútosan vigyük fel a kenocsöt az arcra, így megtörik a szem, a száj és az orr függoleges, illetve vízszintes vonala. Egyes kereskedésben kapható álcakenocsök kétszínuek, a sötétebbik szín jobban elrejti az orrnyerget, az arccsontokat, az állat, illetve a homlokot. A világosabb színeket az árnyékolt részekre használjuk. Az arcot több rétegben érdemes álcázni. A sisak álcázása A sisakok általában álcahálóval vannak ellátva. A sisak szalagjaihoz a helyi viszonyoknak megfelelo növényzetet erosíthetünk. A fegyver álcázása Ne felejtsük, a természetben nincsenek egyenes vonalak! A fegyvert is gondosan álcázni kell! A fegyver fa vagy muanyag részeit álcázzuk valamilyen terepszínu ruhadarabbal. Ügyeljen arra, hogy semmi se akadályozza a célzást, a tárcserét, illetve a fegyver más alkatrészeinek mozgását. Különbözo szalagok (pl. terepszínu szigeteloszalag) felhasználásával próbálja meg „eltüntetni” a fegyver formáját. A kimaradt részekre ragasszon zöld vagy terepszínu ragasztószalagokat. A VÉDELEM Mozgó védelem A védelmi harcot nem lehet tisztán álló, beásott erokkel megvívni. A védelemben azért van szükség a nagyobb mozgékonyságra, mert nehéz elérni egyszerre kölcsönös támogatást az arcvonalon és mélységet a védett területen. Rések mindig lesznek, éppen azért van szükség eros mozgó tartalékokra, hogy visszaverjék az elkerülhetetlen behatolásokat. A védelemnek ebben a formájában az ellenséget a jól elhelyezett statikus védelmi állások rendszerének és a köztük muködo mozgó erok megfelelo kombinációjával kell legyozni. Körkörös védelem A körkörös védelem egy olyan védelmi forma, amely fo elonyét az adja, hogy a szakasz elkészül az ellenség bármely irányból indított támadásának visszaverésére. Legfobb hátránya, hogy a harcba vetheto ero nem koncentrálható azonnal az ellenség támadásának irányába. Szektor-védelem A szektor-védelem a lövész alakulatok képességeit maximálisan kihasználó védelmi harctevékenység. A kis alegységek szétszórt alkalmazásával lehetové teszi a felelosségi terület teljes mélységében történo védelmét. A szakasz részére általában a század szektorán belül jelölnek ki védelmi szektort. A szakaszparancsnok a szakasz szektorát a rajok mozgási szabadságának növelése céljából tovább oszthatja raj szektorokra. Bázis védelem Airsoft és Paintball játékoknál viszonylag nyílt terepeken a csapatok általában jobbak támadásban, mint védekezésben. A támadó csapat a front bizonyos pontjain könnyen számbeli fölénybe kerülhet, és áthatolva a védelmi vonalon ellepik a védok fohadiszállását. Bonyolultabb bázisfoglalós játékokban, ha a védok fohadiszállását elfoglalják, a csapat nem kaphat utánpótlást (nem állhatnak vissza a katonái), amíg vissza nem veszik ezt a pontot, így a fohadiszállás elfoglalása gyakran végzetes a védok számára. Katonai hadmuveleteknél a védok 2:1-es túlerovel szemben képesek tartani magukat, de ez az arány játékoknál kb. 1.3:1. A védelem fo problémáit általában taktikai hibák eredményezik. Az egyik ilyen, hogy a foleg kezdo játékosok pozíciójuk védése közben mozdulatlanul maradnak, még akkor is, ha észrevették oket. Addig várnak, amíg az ellenség az oldalukba kerül és lelövi oket. Harci játékoknál ha az ellenség tudja a pozíciódat tanácsos elmozogni, még akkor is, ha a legközelebbi fedezék csak 5 méterre van toled. Ne felejtsd, csatát tüzeléssel és mozgással nyerhetsz. Az ellenség megzavarására hatékony módszer a járorök bevetése. A másik taktikai hiba, amit szinte minden csapat elkövet, beleértve néhány tapasztalt klánt is, hogy nem különítenek el megfelelo számú, a védelmi vonaltól független katonát, akiket szintén a parancsnok irányít. A csapatok általában védelemre dolgoznak ki tervet, ami esetleg tartalmaz egy nagy lotávú járort. Viszont ha a terv nem válik be, nem tudnak az ellenség válaszmozgásaira, vagy a barátságos veszteség következtében a védelmi vonalon kialakult résre megfeleloen reagálni. Szinte minden katonai taktikáról szóló könyv kiemeli a tartalékok kialakítását. Mivel a harc nem teljesen megjósolható, így a támadás az ellenséges front egy meggyengült része ellen, a foghíjassá vált védelmi vonal befoltozása, vagy reagálni egy váratlan irányból érkezo ellenséges támadásra, mind-mind ember-tartalékokat igényelnek. Mivel a tartalékot képzo katonák nem a fronton tevékenykednek, ezért valószínuleg nem kerülnek ellenséges tuz alá. És mivel ezek a katonák a parancsnok közvetlen közelében vannak, a parancsok személyesen könnyen és gyorsan kiadhatók. A tartalékos egység alkalmazására egy egyszeru bázis-védelmes példa: Legyen 1 szakasz (10 játékos) védo és 2 szakasz (20 játékos) támadó. A védok pozíciója két irányból közelítheto meg, és ahogyan várható, minden katona közvetlenül a védelmi vonalban lesz egyenloen megosztva a két megközelítési pont között (5-5 katona). 1. Mondjuk, hogy az ellenség az egyik megközelítési ponton támadást színlel öt emberrel, és amikor a védoket lekötötte, a másik úton támadást indít 15 emberrel. Így a támadók itt számbeli fölénybe kerülnek tizenöt az öthöz arányban (3:1), ami a védelemmel járó elonyök (pl. jobb védekezo-fedezékek) ellenére is elég a legtöbb cél leküzdéséhez. 2. Viszont ha a védok mondjuk 4 fobol tartalék csapatot alakítanak ki (3-3 fo mindkét megközelítési pontnál, 4 fo tartalék), akkor amint a parancsnok értesül a fo támadási irányról, a tartalékot gyorsan a fo támadási vonalnál lévo védok segítségére küldheti. Ekkor az arányok 5:3 lesz az elterelo támadás pontjánál, és 15:7 (ami közelebb van a 2:1-hez) a fo támadás helyén. Persze a parancsnokot az ellenségrol pontos információkkal kell ellátni ahhoz, hogy a tartalékokat hatékonyan tudja mozgatni. Ez leggyakrabban úgy történik, hogy a parancsnok a terület egy jó megfigyelopontján helyezkedik el, és az eloretolt megfigyelok rádión keresztül pontosan tájékoztatják ot az ellenség mozgásáról és erejérol. A tartalékosok alkalmazása és a hatékony harctéri kommunikáció létfontosságú eleme a gyozelemnek és az eros és hatékony csapatvezetésnek. ELLENSÉGES HARCÁROKRENDSZER MEGTISZTÍTÁSA A megtisztító raj élen haladó tuzcsoportja elhalad a behatolást végrehajtó tuzcsoport katonái mellett. Elhaladtukkor a következo tevékenység zajlik le: a tuzcsoport elso katonája elhalad a sarkot biztosító katona mellett, a vállára üt és odaszól neki: „Átveszem a feladatot!”. A sarkot biztosító katona visszaigazol és visszakiált „Rendben”. Ezt követoen félrehúzódik, hogy a tuzcsoport elhaladhasson mellette. A tuzcsoport átveszi a harcárok sarok biztosítási feladatát (az eddig biztosító katonák hátramozognak a rajparancsnokhoz, feltöltéseket hajtanak végre és felkészülnek a harcárok megtisztításának folytatására, amennyiben a harcárkot megtisztító raj tevékenysége kifulladna). A megtisztító raj katonái elkezdik megtisztítani az ellenséges harcárkot. A tevékenység rendje a következo: 1. Kis ido kivárása után (maximum 2 másodperc) a második katona eldobja a kezében tartott kézigránátot úgy, hogy az a sarkon túl érjen földet és felkiált: „Kézigránát!” A kézigránát felrobbanását követoen, az élen haladó katona eloremozog, befordul a sarkon és mozgás közben rövid sorozatokkal halad elore. Az egész tuzcsoport követi a következo sarokig. 2. A rajparancsnok azonnal követi a tuzcsoportot. Meggyozodik róla, hogy a követo tuzcsoport ott van a nyomában és amennyiben szükséges képes átvenni a vezeto szerepét. Amennyiben szükséges, cserélgeti a tuzcsoportokat annak érdekében, hogy állandóan éber katonákat küldjön elore és fenntartsa a támadás lendületét. A tuzcsoportoknak megfelelo távolságra kell egymástól elhelyezkedniük annak érdekében, hogy ugyanaz az ellenséges tuz ne okozzon veszteségeket mindkét tuzcsoportban. 3. Az éppen elöl elhelyezkedo tuzcsoport minden egyes sarokban, kanyarulatban ugyanezt a tevékenységet hajtja végre (a fentiekben ismertetett módon halad elore). Amennyiben az élen elhelyezkedo katona észreveszi, hogy hamarosan kifogy a loszerbol és még nem érte el a következo sarkot, akkor hangosan felkiált: „Loszer!” Eközben azonnal megáll és a harcárok egyik fala mellé húzódik, hagyva, hogy a csoport többi tagja elhaladjon mellette. Továbbra is a menetirányba irányítja a fegyverét. A következo katona meggyozodik róla, hogy teli tár van a fegyverében és odakiált a társának: „Átveszem a vezetést!” Az élen haladó katona visszaigazol és visszakiált: „Rendben!” Ezzel felcserélodtek a katonák helyei a tuzcsoporton belül és tovább folytatják az eloremozgást. 4. A követo tuzcsoport állandóan biztosítja a már elfoglalt állásokat és megjelöli a már megtisztított részeket. |